Jose Cura

operaénekes

Miután szülővárosában zeneszerzést és karmesteri ismereteket tanult, José Cura 1984-ben Buenos Airesbe költözött, hogy tovább csiszolja tudását. Azért hogy betekintést nyerhessen a színpadi életbe, 1984 és 1988 között a Teatro Colón egyik professzionális kórusában dolgozott, ahol a hangja mély baritonnal átitatott merész és élénk tenorrá fejlődött, ami által nemzetközi hírnévre tett szert.

1999-ben José Cura folytatta karmesteri pályafutását és többek között olyan rangos zenekarokkal dolgozott együtt opera és szimfónikus műveken mint a Londoni Filharmónikus zenekar, a Londoni Szimfónikus zenekar, a Bécsi Filharmonikusok, a Sinfonia Varsovia, a Toscanini Zenekar és a Magyar Filharmonikusok, igazi élményt okozva ezzel a közönség és az előadásokban résztvevők számára. 2007-ben a világ láthatta a  José Cura által tervezett és rendezett La Commedia è inita világpremierjét: Pagliacci tánccal és pantomimmal átitatott kreatív újragondolását, amely a színpadrendezői és tervezői karrierjének a kezdetét jelentette. 2010-ben megtervezte és megrendezte a Saint-Saëns Samson et Dalila-t amelyben szerepelt is, bemutatva ezzel a modern stílus egy innovatív és modern oldalát. A produkció DVD-n érhető el. Páratlan rendezőként vívta ki magának az elismerést 2012-ben a közönség egyhangú véleménye és a La Rondine-nál az Opéra de Nancy és a Cavalleria Rusticana, valamint a Pagliacci az Opéra Royal de Wallonie kritikái alapján. 2013-ban nemzetközi szavazatok alapján Buenos Airesben a Teatro Colón-ban megrendezett Otello című előadását az év egyik legsikeresebb produkciójává választották. “A skandináv bohémé” (2015) című produkcióját amely Puccini La Boheme-jének az újragondolása és amely a svéd királyi opera számára készült, a sajtó és a nyilvánosság úgy tekintette, hogy az egyik legjelentősebb előadás, amely valaha volt a rangos operaházban. 2016 őszén a Turandot című előadása az Opéra Royal de Walloin-ban óriási sikert aratott. 2017-ben Peter Grimes-szel Bonnban és Montecarlo-ban folytatott új produkciójában főszerepben debütált, ezeket az előadásokat a „ látványos és rendkívüli” jelzőkkel illették. Később 2018-ban a Prágai Állami Operaház Nabucco című új produkcióját úgy emlegették “… a díszletek, a világítás és a jelmezek briliánsan átgondolt és integrált fúziója”. A 2014-es év jelölte José Cura zeneszerzői tevékenységéhez való visszatérését: novemberben a Dél-Csehországi Operaház (Cseh Köztársaság) bemutatta az 1989-ben írt Sabat Mater című előadását, 2015-ben húsvétján pedig az 1988-ban írt Magni icat a Teatro Massimo di Catania-ban, melyben Don José a La Scala-ként tért vissza. 2015-től 2018-ig Cura művészúr a Prágai Szimfonikus Zenekar “Rezidens Művésze” kitüntetést kapta. Elkötelezettsége részeként, a nagy presztízsű cseh zenekarral bemutatott néhányat a művei közül úgy mint a Magni icat cseh premierjét 2016-ban, az Ecce Homo című oratóriumának a világpremierjét 2017 márciusában és szeptemberében, Moduc című darabjának a világpremierjét, Ariel Ramirez híres Misa Criolla és Navidad Nuestra című darabjai szinfónikus változatának a világpremierjét amelyeket Jose Cura készített a szerző kérésének eleget téve. 2015-ben José Cura-t az argentin szenátus Domingo Faustino Sarmiento díjjal díjazta az oktatásban és a kultúrában elért eredményeiért, később pedig 2017-ben a Professon Honoris Causa kitűntetést kapta a Rosario Nemzeti Egyetemen.

További információ: http://josecura.com