november 2020
A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által megálmodott és már hatodik éve megrendezett Cziffra Fesztivál gálakoncertjét követően Budapestről indul útjára a Cziffra György Emlékév.
Ahogy Cziffra is bejárta a világot, ezúttal hazánkkal együtt ünnepel a nagyvilág szinte összes, kulturális szempontból jelentős városa. Elsősorban Cziffra második otthona, Franciaország – Párizs, Nizza és Senlis –, de többek között New Yorkban, Londonban, Bécsben, Prágában, Stuttgartban és Nagyváradon is lesznek koncertek.
Az emlékév száznál is több programja mögött nemcsak a Cziffra Fesztivál, hanem hazai és külföldi partnerek sokasága áll társszervezőként. A Müpától a Nizzai Operaházig számos intézmény részt vállalt abban a nemes feladatban, amit a Cziffra-örökség megidézése jelent.
Cziffra György művészetéhez hozzátartoznak az éjszakai bárok zongorái mellett eltöltött évek, amikor kényszerűségből, a megélhetésért – „meggörbítvén gerincét” – leereszkedett az alvilágba. Jóllehet, a lokálokat nemegyszer klasszikus hangversenyteremmé változtatta, ne higgyük, hogy a jazz és a bárzene szabadsága nem hatott Cziffrára, a komolyzenészre!
Cziffra György az európai kultúrában mélyen gyökerező romantikus zongorairodalom – Schumann, Chopin, Liszt, Brahms és Rachmaninov műveinek – hiteles tolmácsolója volt. Akik ismerik ezt az univerzumot, azok együtt is tudnak improvizálni: legyen az a zabolátan fenegyerek, Lajkó Félix, a kifinomult operaénekes, Miklósa Erika, az ősi cigány kultúra és a jazz ötvözője, Snétberger Ferenc, vagy a nemzetközi jazzélet szaxofonos legendája, Tony Lakatos. […]
Amikor Dohnányi Ernő, a nagy tiszteletben álló zongoraművész és zeneszerző a Zeneakadémia főigazgatójaként meghallgatta a nyolcéves Cziffra Györgyöt, ez a szállóigévé vált mondat csúszott ki a száján: „Ez nem gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt!” Ekkor még nem létezett a rendkívüli tehetségek osztálya, így a csodagyereket a Zeneakadémia tanári kara elsőéves növedékként vette nyilvántartásba. Talán ennek szükségét saját bőrén tapasztalva – a „fekete kenyérre” és a „kényszerhallgatásra” gondolva – hozta létre alapítványát és ösztöndíjait. Így épült újjá a korai gótikus Szent Frambourg-kápolna Senlisben, ami korántsem volt egyszerű vállalkozás.
Emlékirataiban Cziffra leírja, hogy egy alkalommal Szalézi Szent Ferenchez, a templom védőszentjéhez imádkozott, hogy segítsen: a kápolna felújítása a nyitásra […]
Cziffra György szellemiségéhez hozzátartozik a határok feszegetése. Erről a szabadságról szól az improvizáció művészete, amikor az előadó belső érzelmei hangokká formálódnak, a szívtől, az agytól eljut az ujjakig, az ujjaktól a kalapácsokig, megpendítve a húrokat. A rögtönzésben a játékos önmagából fakadóan válik különlegessé, egyedivé, soha nem másolhatóvá: hiszen azonos azzal, amit játszik. Liszt, Chopin, Cziffra és a romantikus zongoraművészek tudták ezt, és meghagyták az előadók szabadságát.
Több mint egy évszázada vívja csatáit a két irányzat: az egyik oldalon az improvizáció és a szabad gondolkodás képviselői, a másikon azok, akik a művek egyetlen helyes, kanonikus megszólalásában hisznek. […]
A centenáriumi ünneplés többnyire a zeneszerzők, az alkotóművészek kiváltsága. 2021-ben Cziffra György személyében azonban egy olyan előadóművészt ünneplünk, aki múltban gyökerező és soha el nem évülő stílusa révén ma is inspirációt jelenthet minden zenehallgatónak és muzsikusnak.
Cziffra egyéni hangszertechnikája, improvizált kadenciái, kimeríthetetlen invenciója révén alkotótársává vált a zeneszerzőnek. Ha Liszt felvételét halljuk, könnyedén felismerjük, hogy ő játszik, éppúgy, ahogy Lisztet a maga korában felismerték. Művészete úgy volt a jelen művészete, hogy a romantikus hagyományok éltették. Az emlékévben tucatnyi művész lép színpadra az ünnepelt tiszteletére – zenészek és nem zenészek –, akiket nem túlzás korunk legendáinak neveznünk: Martha […]
október 2017
Sajtó 2016
Cziffra György és a CZF Fesztivál a Fidelióban
fidelio.hu
Tehetséggel a börtönből a világhírig
prae.hu – 2016. január 23.
Börtönéből kiröppenő tűzmadár
Magyar Nemzet – 2015. január 15.
Ezért nem szabad elfelejtenünk Cziffra Györgyöt
origo.hu – 2016. január 11.
Családi fotók Cziffra György zongoraművészről, a 2016-ban induló CZF Fesztivál névadójáról
Recorder – 2016. január 3.
Sosem látott fotók a világhírű zongoraművészről
szeretlekmagyarorszag.hu – 2015. december 25.
Érkezik a CZF Fesztivál
Fidelio – 2015. december 1.
Nagyszabású fesztivál Cziffra György tiszteletére
kultura.hu – 2015. november […]
Elindult a CZF Fesztivál 2016
A mesterkurzuson Balázs János, Dráfi Kálmán, Mocsári Károly és Vásáry Tamás, valamint a résztvevő ifjú zongoristák munkájába az alábbi fotók nyújtanak bepillantást.
Cziffra György – „AZ EMBER”
Koncerttel egybekötött beszélgetés Cziffra György rokonával, barátaival és tanítványaival.
Közreműködők Balázs János, Vásáry Tamás, Andrássy László, Mocsári Károly
Műsorvezető
Mohácsi Szilvia
Köszöntő
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hősökre mindenkinek szüksége van, legyen az illető gyermek vagy felnőtt, hiszen mind szeretnénk jót tenni, segíteni, vagy éppen alkotni valamit, ami maradandó és amiből utódaink tovább építkezhetnek. A hős birtokol valamit a kincsből, amelyből mind szeretnénk részesülni, és emberi nagyságát mutatja, hogy kuporgatás helyett szétosztja értékeit embertársai között.
Az én hősöm Cziffra György, aki vezércsillagként ragyog életem és pályám felett. Szellemi hagyatéka, elképesztő zenei tehetsége, emberi tartása, fiatalokat segítő önzetlensége már életében legendává tette. A CZF Fesztivál célja, hogy folytassa mindazt, amit Cziffra György létrehozott és megálmodott Franciaországban: koncertsorozat, mesterkurzus, zenei verseny és fiatal művészeket segítő bemutatkozási lehetőség. Célom, hogy a sikeres fesztivál révén […]
ZONGORAVERSENY FELHÍVÁS
Jelentkezési határidő 2016. szeptember 1.
Orfeusz az alvilágban
LÁSZLÓ FERENC írása
„Meggörbítvén gerincemet”
Cziffra György művészi pályafutásából és életéből közel másfél évtizedet rabolt el a huszadik századi történelem. Részint úgy, hogy a katonává, majd rabbá tett muzsikust elszakította hangszerétől, részint úgy, hogy valósággal odaláncolta a legkülönfélébb budapesti bárok, lokálok és egyéb mulatóhelyek zongoráihoz. Ami a pesti éjszaka bohém vándorainak a negyvenes–ötvenes években felbecsülhetetlen ajándék volt, azt Cziffra – érthető módon és teljes joggal – méltatlan belső száműzetésként élte át. A megalázottság visszaemlékezéseiből is jól kiolvasható: Ágyúk és virágok című memoárja csak néhány szélsőséges (erősen túlírt és túlszínezett) példával mesél életének e korszakáról. Bár a művész feledte volna vendéglátós működésének hosszúra nyúlt intermezzóját, az utókor számára annál érdekesebb lehet a Cziffra-legendakörnek ez a fejezete. A páratlan zongorista […]
A virtuozitás
MÁCSAI JÁNOS írása
Cziffra György kalandregénybe illő élettörténetét talán többen ismerik, mint művészetét, hangfelvételeit. Világraszóló sikerekben és szörnyű tragédiákban egyaránt része volt. A mélységbe taszítottság után tehetsége révén sorsában mindig – ahogy ő mondta „újabb művészi feltámadás” vette kezdetét. Neve mindazok számára, akik kicsit is otthonosak a komolyzene világában, a zongorázni tudás szinonimája lett. Ahogyan korábban Liszt Ferenc neve is. Gyakran emlegették Cziffrát Liszt méltó, sőt egyetlen igazi zongorista örököseként.
Tehetsége egyéni adottság volt, de kivételes tudását több évszázados kollektív zenei múltra építhette, amelynek meghódításához végig kellett járnia a művészi egyedfejlődés útját. A virtuozitás részben fizikai adomány, de csak óriási munkával fejleszthető ki és érlelhető meg. Önmagában, zenei mélységek nélkül üresnek tartják a hozzáértők. Lesajnálóan akrobatikának, egyenesen […]
Több mint csodagyerek
TÓTH ENDRE írása
„Czifra György [sic!] zongorás. *1921, Budapest. A Zeneművészeti Főiskolán tanul. Hangosfilmen szerepelt mint zongoraszólista.” – írja az 1936-ban megjelent zenei almanach, a Dr. Molnár Imre által szerkesztett A magyar muzsika könyve. Nem sok embernek adatik meg, hogy már tizenöt évesen lexikonszócikket szenteljenek neki, még ha ilyen rövidet is. Bizton állíthatjuk, hogy mesébe illő történet a kis Cziffra Györgyé: mélyszegénységből küzdötte fel magát a tehetségével, amire cimbalmos édesapja figyelt fel. Önéletrajzi könyvében, az Ágyúk és virágokban oldalakon keresztül írja le az angyalföldi nyomort, amelyben felcseperedett (az akkor Tripolisznak nevezett városrész helyén ma többek között Cziffra Györgyről elnevezett park található): „Senki sem volt tekintettel sem a gyermekek számára, sem az egyes emberek egészségi állapotára; minden […]
Cziffra György életrajza
Budapest, 1921. november 5. –
Longpont-sur-Orge, 1994. január 15.
Világhírű magyar származású zongoraművész és zongoravirtuóz.
Cigányzenész családból származott, apja id. Cziffra György cimbalmos. Nyolcéves korától a Zeneakadémián tanult, ahol Dohnányi Ernő, Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre voltak a tanárai. Az ifjú zongoraművész sikert sikerre halmozott.
1943-ban kikerült a frontra, 1950-ben börtönbe zárták disszidálási kísérlete miatt. 1956 után Párizsban telepedett le. A romantikus zongorairodalom (Schubert, Chopin, Liszt, Brahms, Rahmanyinov) mestere lett, és improvizációs képessége a legnagyobb zongoraművészek közé emelte.
Csodálatos és egyedülálló karrierje, tudása, egyénisége, fiatalokat felkaroló munkássága ma is példaértékű.
Díjai
- 1956. Liszt Ferenc-díj
- 1986. Kőszeg díszpolgára
- 1993. Francia Becsületrend tiszti fokozata
- 1993. Köztársasági Érdemrend Középkereszt
A MOM Kulturális Központban, Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész vezetésével 2016-ban életre kelt az […]
A Zongoraverseny díjazottjai
A MOM Kulturális Központban 2016. október 30. és november 4. között zajlott ZONGORAVERSENY
első díját VARGA Gergő Zoltán, a második díjat megosztva BOROS Tekla és RIGÓ Ronald kapta.
A zsűri harmadik díjat nem adott ki.
A legjobb Dubrovay László mű előadásáért járó különdíjat is megosztva kapta
TÓTH Kamilla és VARGA Gergő Zoltán.
A Cziffra Fesztivál és az Opera zongoraterem különdíját BARBARICS Csanád érdemelte ki.
szeptember 2017
ORFEUSZ AZ ALVILÁGBAN
„MEGGÖRBÍTVÉN GERINCEMET ”
Cziffra György és a bár zongorázás Cziffra György művészi pályafutásából és életéből közel másfél évtizedet raboltel a huszadik századi történelem. Részint úgy, hogy a katonává, majd rabbá tettmuzsikust elszakította hangszerétől, részint úgy, hogy valósággal odaláncoltaa legkülönfélébb budapesti bárok, lokálok és egyéb mulatóhelyek zongoráihoz.Ami a pesti éjszaka bohém vándorainak a negyvenes–ötvenes évekbenfelbecsülhetetlen ajándék volt, azt Cziffra – érthető módon és teljes joggal –méltatlan belső száműzetésként élte át. A megalázottság visszaemlékezéseibőlis jól kiolvasható: Ágyúk és virágok című memoárja csak néhány szélsőséges(erősen túlírt és túlszínezett) példával mesél életének e korszakáról. Bár aművész feledte volna vendéglátós működésének hosszúra nyúlt intermezzóját,az utókor számára annál érdekesebb lehet a Cziffra-legendakörnek eza fejezete. A páratlan zongorista „alászállása” a bárok és mulatók fél- ésalvilágába […]
Több mint csodagyerek
„Czifra György [sic!] zongorás. *1921, Budapest. A Zeneművészeti Főiskolán tanul. Hangosfilmen szerepelt mint zongoraszólista.” – írja az 1936-ban megjelent zenei almanach, a Dr. Molnár Imre által szerkesztett A magyar muzsika könyve. Nem sok embernek adatik meg, hogy már tizenöt évesen lexikonszócikket szenteljenek neki, még ha ilyen rövidet is. Bizton állíthatjuk, hogy mesébe illő történet a kis Cziffra Györgyé: mélyszegénységből küzdötte fel magát a tehetségével, amire cimbalmos édesapja figyelt fel. Önéletrajzi könyvében, az Ágyúk és virágokban oldalakon keresztül írja le az angyalföldi nyomort, amelyben felcseperedett: „Senki sem volt tekintettel sem a gyermekek számára, sem az egyes emberek egészségi állapotára; minden családi egységnek egyetlen helyiségre volt csak joga. Kivéve a lakhatás »élvezetének«lehetőségét, ennek a telepnek a lakói […]
augusztus 2017
Helló Világ!
Üdvözlet! Ez az első saját WordPress-bejegyzés. Módosítható, vagy törölhető, aztán megkezdhető a honlap tartalommal történő feltöltése!
